Az Európai Bizottság 2022-ben és 2023-ban is hűen teljesítette a szerződések őreként kapott feladatait. A demokrácia védelme és egy erős és reziliens Európa kiépítése mellett a hangsúly a következő témákon volt:
- A jogállamiság megerősítése és a korrupció elleni küzdelem
- A demokratikus szerepvállalás új formáinak előmozdítása
- Az egyenlőségközpontú Unió kiépítése
- Rezilienciánk növelése és az uniós polgárok védelme
- A Covid19-világjárvány leküzdése és az egészségügyi unió kiépítése
- Egy fenntartható és méltányos migrációs rendszer kiépítése
- Válasz a humanitárius segélykérésre
A jogállamiság megerősítése és a korrupció elleni küzdelem
Oroszország Ukrajna ellen folytatott háborúja figyelmeztetett rá, hogy nehezen megszerzett demokráciánkat és szabadságainkat bizony meg kell védeni. Az európaiak minden generációjának hozzá kell járulnia az európai demokrácia rezilienciájának kiépítéséhez és az európai békeprojekt ígéretének megújításához.
A jogállamiság: szabadság, méltányosság, egyenlőség
A jogállamiság képezi Uniónk alapját. Az évente megjelenő jogállamisági jelentés ismerteti, hogyan alakul a jogállamiság helyzete az egyes tagállamokban, számba véve a pozitív és a negatív fejleményeket egyaránt.
A 2023-as jelentés pozitív tendenciát mutat annak ellenére, hogy néhány reform megvalósítása a vártnál időigényesebb.
Hatékony korrupcióellenes politikák
2023 májusában a Bizottság határozott lépéseket tett a korrupció elleni uniós szintű küzdelem terén, a korrupciós bűncselekmények fogalommeghatározásaira és szankcióira vonatkozó uniós szabályok harmonizálása érdekében. A kezdeményezés céljai a következők:
- magas szintű normák biztosítása az ilyen bűncselekmények teljes skálája ellen
- a normák végrehajtásának javítása
- a korrupció jobb megelőzését szolgáló tagállami struktúrák létrehozása
A Bizottság továbbá egy új, célzott szankciórendszer bevezetését javasolta, amely világszerte lehetővé teszi a súlyos korrupciós cselekmények elleni fellépést.
A korrupcióellenes politikák a jogállamisághoz szükséges támogató környezet alapvető részét képezik, a következőkkel együtt:
- a bírói függetlenség tiszteletben tartása
- szabad és plurális média
- átlátható és magas színvonalú közigazgatás
- szabad és aktív civil társadalom
Javaslat intézményközi etikai testület létrehozására
2023 júniusában a Bizottság egy intézményközi etikai testület létrehozását indítványozta: az uniós intézmények tagjainak etikus magatartására közös normák lesznek irányadók, és létre fog jönni egy hivatalos mechanizmus azzal a céllal, hogy az intézmények összehangolják etikai követelményeiket, és véleményt cseréljenek a témában.
A demokratikus szerepvállalás új formáinak előmozdítása
A lakosság bevonása
Az Európa jövőjéről szóló konferenciát követően, amely a részvételi demokrácia úttörő eseménye volt, a Bizottság a polgárok ajánlásainak megfelelően cselekszik.
A frissen indított polgári vitacsoportok mindegyikében mintegy 150, véletlenszerűen kiválasztott személy vesz részt, akik bizonyos kulcsfontosságú bizottsági javaslatok előterjesztése előtt kifejthetik véleményüket az érintett témakörökben. A hangsúly a fiatalabb generáción és annak a jövő alakításában betöltött kulcsfontosságú szerepén van.
Az új polgári vitacsoportok mindegyikében mintegy 150, véletlenszerűen kiválasztott személy vesz részt, akik a kulcsfontosságú bizottsági javaslatok előterjesztése előtt kifejthetik véleményüket az érintett témakörökben. A 2023-ban megrendezett vitacsoportok az élelmiszer-pazarlás, a virtuális világok, illetve a tanulási célú mobilitás kérdéseivel foglalkoztak.
A 100. európai polgári kezdeményezés
A Bizottság 2023. április 18-án vette nyilvántartásba a 100. európai polgári kezdeményezést, amely „valamennyi európai főváros nagy sebességű vasúthálózat révén történő összekapcsolására” hív fel. Az európai polgári kezdeményezés a részvételi demokrácia erős eszköze, amellyel a polgárok 2012 óta élhetnek, és amelynek alkalmazásával a különböző javaslatokhoz eddig összesen több mint 17 millió aláírás gyűlt össze.
Az egyenlőségközpontú Unió kiépítése
A Bizottság továbbra is elkötelezett egy olyan társadalom mellett, ahol mindenkinek egyenlő esélye van a boldogulásra. Mindenki fejezhesse ki szabadon az egyéniségét, a véleményét, élhesse meg szabadon a hitét és szerethessen bárkit.
Nemek közötti egyenlőség
A 2020–2025-ös időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia hangsúlyozza a virágzó és a nemek közötti egyenlőségen alapuló társadalom és gazdaság előmozdításának fontosságát. Ezzel összhangban javaslatokat terjesztettünk elő
- a családok jogainak határokon átnyúló helyzetekben történő védelmére és megerősítésére
- a férfiak és nők egyenlő munkájáért járó egyenlő díjazás elvének alkalmazásának megerősítése, és ezzel a nemek közötti bérkülönbség végérvényes megszüntetése
- a nemi alapú erőszak felszámolására
2022 novemberében mérföldkőnek számító szabályok elfogadásával fokoztuk a nemek közötti egyenlőséget a vállalati vezetőtestületekben: 2026-ra a tőzsdén jegyzett társaságok nem ügyvezető igazgatói pozíciónak legalább 40%-át az alulreprezentált nem tagjainak kell betölteniük.
A nőkkel szembeni erőszak felszámolása
Hét évvel a Bizottság erre vonatkozó javaslatát követően, 2023. június 1-jén az EU végre csatlakozott a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló isztambuli egyezményhez. Jelenleg is folynak a tárgyalások az uniós jogban meghozandó minimumszabályokról:
- a nemi alapú erőszak bizonyos formáinak bűncselekménnyé nyilvánításáról
- az áldozatok igazságszolgáltatáshoz, védelemhez és támogatáshoz való hozzáférésének javításáról
- az érintett szolgálatok közötti koordináció biztosításáról
- és az ilyen típusú bűncselekmények megelőzéséről
Az LMBTIQ-személyek jogai
A Bizottság a 2020–2025-ös időszakra vonatkozó, az LMBTIQ-személyek egyenlőségéről szóló stratégiában előírtaknak megfelelően 2022 decemberében javaslatot terjesztett elő az egyenlőséggel foglalkozó szervek megbízatásának, hatásköreinek, feladatainak, erőforrásainak és függetlenségének megerősítésére.
A rasszizmus elleni küzdelem
A 2020–2025-ös időszakra szóló, rasszizmus elleni uniós cselekvési terv keretében a Bizottság
- arra ösztönözte a tagállamokat, hogy 2022 végéig fogadjanak el nemzeti cselekvési terveket a rasszizmus ellen
- sürgette a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki nemzeti stratégiákat az antiszemitizmus elleni küzdelemre
- értékelte a nemzeti romaintegrációs keretrendszereket
- új koordinátort nevezett ki a muszlimellenes gyűlölet elleni küzdelem élére
A fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomag
A fogyatékossággal élő személyek – többi embertársukhoz hasonlóan – jogosultak arra, hogy teljes értékű életet éljenek. A 2022 szeptemberében előterjesztett, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatására vonatkozó csomag segít a tagállamoknak
- a társadalmi befogadás előmozdításában
- a szegénység elleni küzdelemben
- a fogyatékossággal élő személyek készségeinek és kompetenciáinak fejlesztésében
2023 szeptemberében a Bizottság javaslatot terjesztett elő az európai fogyatékossági igazolvány bevezetésére, amelynek célja a fogyatékossági státusz határokon átnyúló elismerésének biztosítása. Megkönnyíti a más tagállamokban való rövid távú tartózkodást azáltal, hogy Unió-szerte ugyanolyan hozzáférést biztosít a szolgáltatásokkal kapcsolatos különleges feltételekhez vagy kedvezményes elbánáshoz, mint az adott állam állampolgárai számára.
Rezilienciánk növelése és az uniós polgárok védelme
A biztonsági unió értelmében az EU elkötelezett valamennyi polgárának és vállalkozásának online és offline védelme mellett. Ebben 2020 júliusa óta jelentős előrelépés történt, erősítve a stratégia négy pillérét.
2020 júliusa óta jelentős előrelépés történt, erősítve a stratégia négy pillérét:
- a sebezhetőségek kezelése
- a kiberbiztonság fokozása
- a bűnüldözési együttműködés előmozdítása
- és a hibrid fenyegetésekkel szembeni reziliencia támogatása
Ma emellett korszerű szabályok is segítik a kritikus infrastruktúra – az energia, a közlekedés, az egészségügy, a világűr, a telekommunikáció és a digitális szektor – biztonságosabbá tételét.
A kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály
A Bizottság által javasolt kiberbiztonsági szolidaritásról szóló jogszabály célja az Unión belüli együttműködés megerősítése a kiberfenyegetések elleni küzdelem érdekében
- a fenyegetések felderítésének és tudatosításának fokozása
- a kritikus fontosságú szervezetek felkészültségének megerősítése
- valamint a tagállamok összehangolt válságkezelési és reagálási képességeinek megerősítése révén
Az Európai Unió tengeri védelmi stratégiája
2023 márciusában a Bizottság bemutatta az aktualizált uniós tengeri védelmi stratégiát, amely a tengeri védelem javítására javasol intézkedéseket, így például
- uniós szintű haditengerészeti gyakorlatokat
- a partvédelmi műveletek javítását
- az uniós kikötőkben végzett fokozott biztonsági ellenőrzéseket; célja, hogy elősegítse a partnerekkel, például a NATO-val való szorosabb együttműködést a szabályokon alapuló tengeri rend fenntartása érdekében
Európai biztonsági és védelmi űrstratégia
Az európai biztonsági és védelmi űrstratégia tükrözi, hogy az EU a világűrt vitatott stratégiai területként ismeri el; célja
- az űrtechnológiai eszközök, például a műholdak védelme
- a világűrben folytatott ellenséges tevékenységek, például a kémkedés megakadályozása
- a világűrrel kapcsolatos stratégiai autonómiájának megerősítése
2023 januárjában avatták fel az európai kontinens első űrrepülőterét. Ez kis műholdak konstellációinak elindítására képes, amelyek javítják az EU Föld-megfigyelési képességeit, amelyek elengedhetetlenek az éghajlati katasztrófák és a katonai fenyegetések valós idejű leküzdéséhez.
A természeti és ember okozta katasztrófákkal szembeni reziliencia növelése
Az idei nyárra való felkészülés során a rescEU tűzoltó-légijármű tartaléka megduplázódott: jelenleg 24 repülőgépet és 4 helikoptert foglal magában, ezeket 10 tagállam bocsátotta rendelkezésre. 2023-ban az EU az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül több száz tűzoltót, járművet és repülőgépet mozgósított a hatalmas európai tüzek miatt, és szolidaritást tanúsított nemzetközi partnereinkkel, például Kanadával. 2022-ben a Bizottság kidolgozta a vegetációtüzek megelőzésére vonatkozó cselekvési tervet.
2023 februárjában a Bizottság ajánlást és közleményt fogadott el azzal a céllal, hogy közös uniós célokat tűzzön ki a polgári védelem katasztrófákkal szembeni rezilienciájának növelésére Európában. Ez különböző megoldási javaslatokat tartalmaz az arra vonatkozóan, hogy az európai országok jobban felkészüljenek a természeti veszélyekre – többek között a földrengésekre, az áradásokra és az erdőtüzekre.
Ursula von der Leyen elnök látogatást tett az olaszországi Emilia-Romagna tartomány elárasztott területein, hogy személyesen bizonyosodjon meg a több száz önkéntes által tanúsított erős altruizmusról és szolidaritásról. Sokan több nap szabadságra mentek, hogy kivegyék részüket a takarítási munkálatokból, és segítsenek az otthonukat elvesztőknek hazatérni, a vállalkozásoknak pedig megkezdeni az újjáépítést.
A világjárvány leküzdése és az egészségügyi unió kiépítése
Covid19
2023. május 5-én hivatalosan megszűnt a Covid19 globális egészségügyi szükséghelyzeti státusza. Ellenálló képességünk, szolidaritásunk és koordinációnk, valamint mély bizalmi kapcsolataink és a tudományba és az innovációba való jelentős beruházásaink segítettek leküzdeni ezt a példa nélküli válságot.
Az EU oltóanyag-stratégiája
Az uniós oltóanyag-stratégia figyelemreméltó eredményeket hozott: az EU lakosságának több mint 70%-a teljes mértékben beoltott a Covid19 ellen.
Az EU FAB-nak (vagyis a jövőbeni egészségügyi veszélyhelyzetekre létrehozott oltóanyaggyártó-hálózatnak) köszönhetően évente 500–700 millió adag oltóanyag folyamatos előállítására van kapacitásunk, így egy lehetséges jövőbeni egészségügyi veszélyhelyzetet gyorsan le tudunk győzni. Továbbra is elkötelezettek vagyunk amellett, hogy a világ minden része számára hozzáférhetővé tegyük az oltóanyagokat. 2020 decembere óta közel 2,5 milliárd adag Covid19-oltóanyagot exportáltunk 168 országba.
- az EU lakosságának több mint 70%-a teljes mértékben beoltott a Covid19 ellen
- egy lehetséges jövőbeni egészségügyi veszélyhelyzet esetére évente 500–700 millió adag oltóanyag folyamatos előállítására van kapacitásunk
- 2020 decembere óta közel 2,5 milliárd adag Covid19-oltóanyagot exportáltunk 168 országba
Uniós digitális Covid-igazolvány
Az uniós digitális Covid-igazolvány megkönnyítette a polgárok biztonságos és szabad mozgását az Európai Unió egész területén, amikor a tagállamok népegészségügyi okokból korlátozták az utazást. 2021-es bevezetése óta több mint 2,3 milliárd igazolványt állítottak ki az EU-ban. Erre építve az Egészségügyi Világszervezet 2023 júniusában a digitális Covid19-tanúsítvány uniós rendszerét használta fel arra, hogy olyan globális rendszert hozzon létre, amely világszerte segít megvédeni a polgárokat a jelenlegi és jövőbeli egészségügyi fenyegetésektől.
Európai egészségügyi unió
Az elmúlt évben folytatódott az erős egészségügyi unió kiépítésére irányuló munka, amelynek célja polgáraink egészségének hatékonyabb védelme. Az egészségügyi unió felvértezi az EU-t és tagállamait a jövőbeli világjárványok hatékonyabb megelőzéséhez és kezeléséhez és az európai egészségügyi rendszerek rezilienciájának javításához szükséges eszközökkel.
Európai rákellenes terv
Az EU-ban 2020-ban több mint 2,7 millió alkalommal diagnosztizáltak rákot, és 1,3 millióan hunytak el rákos megbetegedés következtében, ezért a rák legyőzésére irányuló, valaha volt legátfogóbb uniós rákellenes terv rendkívül jelentős, 4 milliárd eurós költségvetéssel rendelkezik. A terv részeként 2022 szeptemberében új, tudományosan megalapozott megközelítést vezettek be a rákszűrésre vonatkozóan, 2023-ban pedig elindították a rákgyógyászatbeli képalkotásra vonatkozó európai kezdeményezést, amely az adatokban és a digitális technológiákban rejlő potenciált a rák jobb felismerése és kezelése érdekében használja fel.
- több mint 2,7 millió rákdiagnózis 2020-ban
- 1,3 millió halálos áldozat az Unióban 2020-ban
- 4 milliárd eurós költségvetés a rákellenes tervre
A gyógyszerekre vonatkozó jogszabályok felülvizsgálata
2023 áprilisában az európai egészségügyi unió kulcsfontosságú pillérrel egészült ki: a gyógyszerészeti jogszabályok két évtized óta legjelentősebb felülvizsgálatával. Ennek célja, hogy a gyógyszerek jobb elérhetőségének, hozzáférhetőségének és megfizethetőségének előmozdítása révén egyéges gyógyszerpiacot hozzon létre, egyben erősítse az innovációt és az uniós gyógyszeripar versenyképességét.
A mentális egészség első átfogó uniós megközelítése
A Bizottság 2023 júniusában mutatta be a mentális egészség első átfogó uniós megközelítését, amely tükrözi a polgárok által az Európa jövőjéről szóló konferencián megfogalmazott ajánlásokat, és választ ad az Európai Parlamentnek a mentális egészséggel kapcsolatos fokozottabb fellépésre irányuló felhívásaira. Intézkedéseket javasol a jó mentális egészség előmozdítására, különös tekintettel a gyermekekre és a fiatalokra. A Bizottság 20 kiemelt kezdeményezéssel és 1,2 milliárd euró összegű uniós finanszírozással fogja támogatni a tagállamokat abban, hogy előtérbe helyezzék az embereket és mentális egészségüket.
Egy fenntartható és méltányos migrációs rendszer kiépítése
Az új migrációs és menekültügyi paktummal a Bizottság célja a migrációra, a menekültügyre és a határigazgatásra vonatkozó kulcsfontosságú uniós szakpolitikák megerősítése és integrálása. Kulcsfontosságú, hogy a jelenleg tárgyalás alatt álló menekültügyi és migrációs reformok teljes köréről megállapodás szülessen.
Az emberkereskedelem megelőzése és az ellene folytatott küzdelem
2022. december 19-én a Bizottság javaslatot tett az emberkereskedelem elleni küzdelmet és az emberkereskedelem megelőzését szolgáló szabályok megerősítésére.
Az aktualizált szabályok megkönnyítik a bűnüldöző és igazságügyi hatóságok számára a kizsákmányolás új formáinak kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását, valamint elősegítik az áldozatok azonosítását és támogatását.
Az Unióban évente több mint 7000 fő válik emberkereskedelem áldozatává. Az áldozatok többsége nő és lány, de a férfi áldozatok aránya növekszik, különösen a munkaerő-kizsákmányolás miatt.
A képzett munkaerő migrációja
A legális beutazási lehetőségek kialakítása hozzájárul az irreguláris migráció csökkentéséhez, és előmozdítja az európai gazdaságok megerősítését. Ezért a Bizottság 2022 októberében elindította az első olyan uniós szintű platformot, amelynek célja, hogy vonzóbbá tegye az EU-t az itt munkát kereső nem uniós állampolgárok számára. Abban fogja segíteni az uniós munkáltatókat, hogy megtalálják a szükséges tehetségeket és tisztességes munkakörülményeket biztosítsanak.
Emellett a harmadik országokból az EU-ba irányuló képzett munkaerő-migráció előmozdítása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy azt megfelelően kezeljék és azokra a területekre összpontosítsák, ahol a munkaerő- és készségigények fennállnak, a Bizottság 2023 januárjában elindította a munkaerő-migrációs platformot.
Válasz a humanitárius segélykérésre
Miközben az Európai Bizottság példa nélküli támogatást biztosított Ukrajnának, világszerte folytatott humanitárius segítő tevékenysége sem állt le: segítő kezet nyújtott azoknak, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Az elmúlt évben a humanitárius szükségletek már eddig is rekordmagas szintje világszerte csak tovább nőtt. A globális szolidaritás és az EU humanitárius tevékenységekben betöltött vezető szerepének kézzelfogható megnyilvánulásaként a tagállamok a Bizottsággal együtt bejelentették, hogy 2023-ra 8,4 milliárd euró összegű kezdeti humanitárius finanszírozást különítenek el.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és az Európai Unió Tanácsának svéd elnöksége nemzetközi donorkonferenciát rendezett a pusztító földrengések áldozatainak megsegítésére. Az adományok teljes összege közel 7 milliárd euró volt, amelyből Szíria 911 millió euró összegű vissza nem térítendő támogatást, Törökország pedig 6,05 milliárd euró összegű vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt kapott.
2023 júniusában az EU adott otthont a Szíria és a térség jövőjéről szóló hetedik brüsszeli konferenciának, amelyen 5,6 milliárd euró összegű segélyt ajánlottak fel. A konferencia ismételten hangsúlyozta, hogy az EU és a nemzetközi közösség továbbra is támogatja a szíriai népet, a szíriai menekülteket és a Szíriával határos országokban élő befogadó közösségeket.
Az EU és Kanada közös szervezésében került megrendezésre a venezuelai menekültekkel és migránsokkal, valamint az őket befogadó országokkal és közösségekkel való szolidaritásról szóló nemzetközi konferencia. A rendezvény középpontjában a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztés és a stabilizáció közötti kapcsolaton átívelő összehangolt fellépés jelentősége állt.
A 2023 áprilisában Szudánban kitört háborúra reagálva az EU 2023 júniusában további 60 millió euróval egészítette ki a 73 millió euró összegű kezdeti humanitárius finanszírozást. Az EU emellett humanitárius légihidat létesített Szudán és a szomszédos Csád felé, hogy életmentő termékeket juttathasson a két országba.
2022 novemberében humanitárius légihíd jött létre Burkina Faso irányába. Ez több százezer, blokád alatt álló területeken élő, az éhezés veszélyének kitett embernek segített élelmiszert és alapvető javakat szállítani.
Az EU 2023 márciusában humanitárius légihíd-műveletet indított Goma irányába. Ide Franciaország támogatásával többek között orvosi felszerelést és élelmiszereket szállított.
Az életmentő segélyek célba juttatásának megkönnyítése érdekében az EU 2021 augusztusa óta összesen 29 teherfuvarozó repülőgépet indított humanitárius légihídon keresztül Afganisztán felé; közülük az utolsó 2023. május 24-én landolt Afganisztánban.
2023 februárjában az EU koordinációs szakértőkkel és egészségügyi személyzettel együtt irányította több mint 250 uniós tűzoltó beavatkozását Chilében az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül. Az elmúlt évtized legsúlyosabb erdőtüzei elleni védekezéshez Kanada is azonnali tűzoltási segítséget is kapott.
Más területeken elért eredmények
Kiállunk Ukrajna mellett, amíg csak szükséges
Zöld, digitális és méltányos gazdaság építése mindenki számára