Az európai béke védelme

2022. március 4-én, pár nappal az orosz invázió kezdete után hatályba lépett a történelmi jelentőségű és egyedülálló, átmeneti védelemről szóló irányelv. Az ukrán menekültek bizonyos jogokat kaptak az EU-n belül, ideértve a tartózkodási engedélyeket, a munkaerőpiachoz való hozzáférést, a lakhatást, az orvosi ellátást és – ami alapvető fontosságú volt – oktatási lehetőséget a gyermekek számára. 

Az uniós tagállamok ideiglenes védelmet biztosítottak közel 4 millió ukrán menekültnek, a lakosság pedig nyitott szívvel fogadta őket az otthonaikba. 

Számokban:

Hála az EU-nak és más adományozóknak

A háború elől menekülők támogatása

A CARE kezdeményezések (az Európában lévő menekültekre irányuló kohéziós fellépés és területeknek nyújtott rugalmas támogatás – FAST-CARE) széles körű rugalmasságot vezettek be a kohéziós politikában, lehetővé téve a 2014 és 2020 közötti időszak nem allokált forrásaiból akár 17 milliárd euró átcsoportosítását a háború elől menekülők támogatása érdekében.

Uniós polgári védelmi mechanizmus

Az uniós polgári védelmi mechanizmus aktiválása révén az EU hatékonyan továbbította a segélyeket Ukrajnának mind a 27 uniós országból, továbbá Izlandról, Észak-Macedóniából, Norvégiából, Szerbiából és Törökországból. 

Az EU–Ukrajna szolidaritási folyosók megkönnyítették 49 millió tonna ukrán mezőgazdasági termék kivitelét. Ezek a létfontosságú folyosók nemcsak a mezőgazdasági termékek kivitelét, hanem a szükséges áruk behozatalát is biztosítják. Az ezeken a folyosókon keresztül realizált teljes kereskedelmi érték a becslések szerint mintegy 99 milliárd euró. 

2023 februárjában mérföldkőnek számító paktum jött létre a Bizottság és Ukrajna között, amely összekapcsolja Ukrajnát az Egységes piac programmal, és amelynek célja a piacra jutás megkönnyítése, a kedvező üzleti környezet előmozdítása és a hosszú távú fenntartható növekedés ösztönzése.

Nukleáris biztonság

Mivel Oroszország továbbra is veszélyezteti a polgári célú nukleáris létesítményeket, az EU több mint 54,8 millió euró összegű anyagi jellegű nukleáris biztonsági támogatást nyújtott Ukrajnának a rescEU stratégiai tartalékból, például a berendezések és a laboratóriumok helyreállítására.

Energiaügy

Oroszország Ukrajna energiainfrastruktúrája elleni gyalázatos támadásaira válaszul gyors vészhelyzeti intézkedésekre került sor. Az EU már a háború első napjaiban határozott lépéseket tett Ukrajna és Moldova villamosenergia-rendszereinek stabilizálása érdekében, és összehangolta villamosenergia-hálózataikat a kontinentális európai hálózattal.

Távközlés

A Bizottság sikeres tárgyalásokat folytatott le az uniós és ukrán távközlési szolgáltatókkal, aminek köszönhetően ukrán menekültek három hónapig minimális barangolási díj ellenében vagy anélkül használhatták mobiltelefonjukat. Amellett, hogy megfizethetővé tette a barangolást, az EU 2,5 millió SIM-kártyát osztott ki a menedéket kereső ukránoknak, és wifi-hotspotokat hozott létre a határátkelőhelyeken és menedékhelyeken.

Segítjük Ukrajnát abban, hogy megvédje magát

Az Európai Békekeret 5,6 milliárd eurós finanszírozásával harckocsik, helikopterek, légvédelmi rendszerek, rakéták és lőszerek szállítását tette lehetővé.

Az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziója több mint 25 000 ukrán katonának biztosított kiképzést. Jó úton haladunk azon célunk elérése felé, hogy év végéig 30 000 ukrán katona részesüljön teljesen kiképzésben.

2023 júliusában hatályba lépett a lőszergyártás támogatásáról szóló jogszabály. Ez olyan konkrét, célzott intézkedéseket foglal magában, amelyek célja az európai lőszergyártás fellendítése és Európa biztonságos lőszerellátásának biztosítása.

Az EU továbbá 10 millió euró összegű beruházással erősítette meg Ukrajna kiberrezilienciáját: ezt az összeget berendezésekre, szoftverekre és egyéb kapcsolódó támogatási formákra fordította.

Ukrajna Legfőbb Ügyészsége jelenleg több mint 100 000 állítólagos háborús bűncselekményt és emberiesség elleni bűncselekményt vizsgál, amelyek a nemzetközi jog legsúlyosabb megsértésének minősülnek. Tekintettel arra, hogy egyre több bizonyíték áll rendelkezésre, az EU elkötelezetten támogatja e bűncselekmények kivizsgálását és büntetőeljárás alá vonását.

Az EU 7,5 millió eurót különít el az Oroszország által elkövetett háborús bűncselekmények Nemzetközi Büntetőbíróság általi kivizsgálásának támogatására. A Bizottság emellett támogatást nyújtott az Ukrajna elleni agresszió bűntettével kapcsolatos büntetőeljárás lefolytatásával foglalkozó nemzetközi központ létrehozásához. A 2023 júliusában megnyílt központ az agresszió bűntettével kapcsolatos, folyamatban lévő és jövőbeni nyomozásokat mozdítja elő, és hozzájárul az orosz agresszió kezdete óta gyűjtött bizonyítékok cseréjéhez és elemzéséhez.

Az EU 11 erőteljes szankciócsomagot léptetett életbe Oroszországgal szemben

Ezek a szankciók Oroszország gazdaságának legfontosabb elemeit célozzák, megfosztva az országot a kulcsfontosságú technológiáktól és piacoktól, ezenkívül jelentős mértékben hátráltatják a Kremlt a háború finanszírozásában és a hadi tevékenységek folytatásában. 

Az EU néhány szankciót Belarusszal szemben is elfogadott, válaszul az Ukrajna elleni invázióban való részvételére. Iránt pedig az Ukrajna elleni támadásokhoz használt drónok gyártásával és szállításával kapcsolatban szankcionálták. Az EU emellett szigorú kijátszásellenes rendelkezést vezetett be, amely megtiltja az uniós polgároknak vagy vállalkozásoknak, hogy tudatosan és szándékosan kijátsszák a szankciókat.

Ukrajna jövője az Európai Unió. Ezt a kötelezettségvállalást a biztosi testület és az ukrán kormány közötti első találkozón és a 2023. februári EU–Ukrajna csúcstalálkozón megerősítették. Ukrajna 2022 júniusa óta tagjelölt ország, azzal a feltétellel, hogy kulcsfontosságú reformokat hajt végre. Az ország előrelépést tett az Ukrajna uniós tagság iránti kérelméről szóló bizottsági véleményben foglalt szükséges reformlépések tekintetében. 

A jelenleg zajló háború ellenére az EU már elkezdte lerakni Ukrajna újjáépítésének alapjait, amelynek támogatására nemzetközi erőfeszítéseket is kezdeményeztek. 

A Putyin agressziós háborúja által kiváltott sokkhullámok azonnal elérték hat nyugat-balkáni partnerünket. A Nyugat-Balkánra ugyanazokat a szolidaritási intézkedéseket terjesztettük ki, mint amiket az Unión belül hajtunk végre. A történelmi jelentőségű EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozóra 2022 decemberében, a régióban első alkalommal került sor. Ursula von der Leyen elnök 2023 júniusában bemutatta a Nyugat-Balkánra vonatkozó új növekedési tervet. 

Ezenkívül az uniós védelmi együttműködés is új lendületet kapott. A 2022. június 1-jei népszavazáson a dán szavazók támogatták Dánia csatlakozását az EU közös biztonság- és védelempolitikájához, megszüntetve Dánia 30 évig tartó önkéntes kívülmaradását az uniós védelmi együttműködésből. 

2021 óta a Bizottság sikeresen elindította és végrehajtotta az Európai Védelmi Alapot. A projektek eddig több mint 3 milliárd euró támogatásban részesültek, ami a jövő védelmi technológiáiba és rendszereibe történő beruházást jelent. 2023-ban az alap további 1,2 milliárd eurót juttat majd olyan kulcsfontosságú védelmi területekre irányuló projektekhez, mint például a világűr-megfigyelés, a hiperszonikus rakéták elhárítása és az európai járőrhajó prototípusa. 

^{Felelősségkizáró nyilatkozat: Az ezen az oldalon található információkat legutóbb 2023. szeptember 8-án frissítettük.}