A zöld és a digitális átállásnak a társadalmi igazságosságon kell alapulnia. Ez azt jelenti, hogy foglalkozni kell ezek társadalmi és gazdasági hatásaival, azaz támogatni kell azokat a régiókat, iparágakat és munkavállalókat, akik (amelyek) a legnagyobb kihívásokkal néznek szembe a folyamat során.
Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság ezért hozta létre igazságos átmenet mechanizmust, amely 2027-ig 55 milliárd euróval fogja támogatni az érintetteket.
Az EU meg tudta őrizni a foglalkoztatást annak ellenére, hogy a világjárvány és Oroszország Ukrajna elleni háborúja nehéz körülményeket teremtett a munkaadóknak. Ebben segít a rövid távú rugalmasságot a hosszú távú jövőképpel ötvöző támogatási program, a SURE (a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő támogatási program).
A SURE segítette a munkáltatókat abban, hogy a kijárási korlátozások alatt is ki tudják fizetni a munkabéreket az alkalmazottaiknak. 2021-ben a SURE folytatta a munkahelyek védelmét, miközben megteremtette a szilárd gazdasági fellendülés alapjait.
Az inkluzív gazdaság helyreállításának további eszközei
A Next Generation EU egy 800 milliárd eurós ideiglenes helyreállítási eszköz, melynek célja, hogy hozzájáruljon a koronavírus-világjárvány okozta közvetlen gazdasági és társadalmi károk helyreállításához. Támogatja a vállalkozásokat és a vállalkozásfejlesztést, megerősíti az egészségügyi rendszereket, képzési programokat és foglalkoztatási programokat finanszíroz, valamint iskolai felszerelést és anyagi támogatást biztosít a leginkább rászorulók számára. Az új Next Generation EU eszköz egyik legnagyobb programja a REACT-EU, amely a kevésbé fejlett régiók növekedésének fellendítésével mozdítja elő Unió-szerte a helyreállítást.
Az állami támogatás szintén fontos részét képezte a Bizottság világjárványra adott gazdasági válaszintézkedéseinek. A válság kezdete óta a Bizottság majdnem 1010 nemzeti intézkedést hagyott jóvá, összesen mintegy 3,2 billió euró értékben. A Covid19-járvány miatt hozott ideiglenes állami támogatási szabályok 2022. június 30-án megszűntek.
A Bizottság időközben (2021 novemberében) az új kihívásokra való felkészülés jegyében versenypolitikai közleményt fogadott el, amely fontos szerepet jelöl ki a versenypolitikának az európai gazdaság helyreállítása, a zöld és a digitális átállás, valamint a reziliens egységes piac felé vezető úton.
Végezetül pedig meg kell említeni, hogy az emberek jóllétét előtérbe helyező, erős szociális piacgazdaság a legellenállóbb gazdasági modell a Covid19 utáni technológia-vezérelt világban. Ezért fogadta el az Unió 2021 márciusában a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési tervet, amely javaslatot tesz az alábbi három ambiciózus uniós kiemelt célra.
Varsóban magánszemélyek összefogásával megalakult a „Pulawska 20” nevű átvevőhely, ahol élelmiszert, kozmetikumokat és ruhákat lehet leadni ukrán menekültek és belső menekültek számára.
Az európai készségfejlesztési program öt évre szól, és célja, hogy segítse az egyéneket és a vállalkozásokat a készségfejlesztésben, a munkaerőpiaci lehetőségek kihasználásában és abban, hogy megtalálják számításukat a zöldebb és digitálisabb gazdaságban. A 2020 novemberében elindított paktum összefogja a vállalatokat, a munkavállalókat, a helyi hatóságokat, a szociális partnereket, a képzési és a foglalkoztatási szolgálatokat, hogy feltérképezzék, milyen készségekre lesz szükség a különböző ágazatokban, és gondoskodjanak a munkavállalók megfelelő átképzéséről. Már több mint 600 szervezet csatlakozott a paktumhoz, és tett ígéretet arra, hogy segíteni fog 1,5 millió ember átképzésében.
A Tanács 2022 júniusában ajánlást fogadott el az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról. Annak érdekében pedig, hogy Európa továbbra is világ élvonalát képviselje az oktatásban, a Bizottság egy egyetemekre vonatkozó európai stratégiát indított el, amely szélesebb körű és mélyebb transznacionális együttműködés révén nagymértékben javítani fogja felsőoktatási rendszereink versenyképességét.
2022 júniusában a Parlament és a Tanács történelmi jelentőségű megállapodásra jutott a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvről, amelyre a Bizottság 2020 októberében tett javaslatot, és amely a kezdetektől fogva prioritás volt az Ursula von der Leyen vezette Bizottság számára. Az új irányelv hozzá fog járulni a megfelelő minimálbérek érvényesítéséhez, valamint a munkavállalók minimálbérrel kapcsolatos védelmének javításához az egész EU-ban.
Annak érdekében, hogy védje a munkavállalókat a munka világának digitalizációjával kapcsolatos új kihívásokkal szemben, a Bizottság 2021 decemberében irányelvjavaslatot nyújtott be a platformalapú munkavégzés munkakörülményeinek javítására.
A javaslat azt hivatott biztosítani, hogy a digitális munkaplatformon keresztül dolgozó személyeknek a tényleges munkavégzési feltételeiknek megfelelő foglalkoztatotti jogállásuk legyen, és élvezhessék az őket megillető munkavállalói jogokat, illetve megkapják a nekik járó szociális juttatásokat.
Amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a román üzleti közösség összefogott és létrehozta a jobs4ukr.com platformot, amely segít az ukrán menekülteknek munkát találni az EU-ban.
