A koronavírus-világjárvány rávilágított arra, milyen előnyökkel jár a digitalizáció a mindennapjainkban, és egyértelművé tette, hogy miért Európa emberközpontú digitális átállása a helyes út előre. Ezt az átállást szolgálja Európa digitális évtizede, melynek négy pillére a következő:
- a polgárok digitális készségekkel való felruházása,
- a vállalkozások digitalizálása,
- a közszolgáltatások digitalizálása,
- a digitális infrastruktúrák megerősítése.
Hiszen a barátokkal és családtagokkal való, határokon átívelő kapcsolattartás nem lehet kiváltság, hanem jognak kell lennie. Ezért 2022 januárjában a Bizottság európai nyilatkozattervezetet terjesztett elő a digitális jogokról és elvekről. A javasolt nyilatkozat több olyan fontos uniós jogszabályt követ, amelyek biztonságosabb és szabadabb digitális tér kiépítésére irányulnak Európában és azon kívül egyaránt, és amelyek alapvető jogaink és személyes adataink védelmét szolgálják.
A Bizottság 2021 áprilisában tette közzé a mesterséges intelligenciáról szóló rendelettervezetét, melyet nagy várakozás övezett. Ez a világ eddigi legelőremutatóbb kísérlete a mesterségesintelligencia-technológiák szabályozására. A rendelet kockázatalapú, ágazatokon átívelő szabályozási megközelítést határoz meg a mesterségesintelligencia-rendszerek használatára vonatkozóan az EU-ban és annak egységes piacán.
A Bizottság EU-szerte egységesíteni kívánja a mesterséges intelligenciára vonatkozó szabályokat, ami garantálni fogja a jogbiztonságot, ösztönözni fogja a mesterséges intelligenciával kapcsolatos beruházásokat és innovációt, és meg fogja erősíteni a közvélemény bizalmát a tekintetben, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása az európai értékekkel és alapvető jogokkal összhangban történik.
2021 őszén a Bizottság az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal együtt megállapodott az adatkormányzási rendeletről, amely növeli az adatmegosztásba vetett bizalmat. Ezt 2022 februárjában adatmegosztási rendeletre irányuló javaslat egészítette ki, amely új szabályokat határoz meg arra vonatkozóan, hogy EU-szerte, gazdasági ágazatokon átívelően ki férhet hozzá az EU-ban előállított adatokhoz, illetve ki használhatja fel azokat. A Bizottság emellett közös európai adattereket hoz létre stratégiai területeken, magán- és állami szereplők bevonásával.
2022 márciusában az EU mérföldkőnek számító megállapodásra jutott a digitális piacokról szóló jogszabályról, amely a nagy digitális platformok („kapuőrök”) tevékenységének szabályozásával azt hivatott biztosítani, hogy az európai digitális egységes piac nyitott és tisztességes legyen.
A kapuőrnek minősülő nagy digitális vállalatokra egyértelműen meghatározott kötelezettségek és tilalmak vonatkoznak majd, amelyek megakadályozzák, hogy visszaéljenek piaci erejükkel. A szabályok biztosítani fogják, hogy új szereplők beléphessenek a piacra. A digitális piacokról szóló jogszabály alapján a Bizottság a világon elsőként fog érvényre juttatni egy olyan átfogó szabályozási keretet, mely a technológiai nagyvállalatok piacának számos vetületére és a digitális szolgáltatások széles körére kiterjed.
2022 áprilisában egy másik, mérföldkő fontosságú megállapodás is született, mégpedig a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályról, amely világelső a digitális szabályozás területén. Ez a jogi aktus azt az elvet követi, hogy ami offline jogellenes, annak online is jogellenesnek kell lennie: a szabályok értelmében a nagyon nagy online platformoknak és keresőprogramoknak meg kell védeniük felhasználóikat a jogellenes tartalmaktól, áruktól és szolgáltatásoktól. Ezenkívül az online platformoknak és keresőprogramoknak fel kell mérniük és mérsékelniük kell azokat a károkat, amelyeket tevékenységeik és algoritmusaik okozhatnak az alapvető jogok érvényesülésében, a gyermekek jóllétében és a társadalmi közbeszédben.
Mind a digitális piacokról, mind a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály még idén hatályba lép, és 2023-ban válik alkalmazandóvá.
A csipekről szóló európai jogszabály, melyre a Bizottság 2022 februárjában tett javaslatot, kiemelt fontosságú projekt az EU digitális átállása szempontjából.
Csipek nélkül nincs digitális jövő. A csipek a telefonok, számítógépek, autók, orvostechnikai eszközök és minden hálózatra kapcsolt készülék elengedhetetlen kellékei.
Az ellátási lánc zavarai, melyeket a világjárvány okozott, megerősítették a beruházások szükségességét. Európának vissza kell térnie a félvezetők tervezésének és gyártásának élvonalába.
2021 januárjában a Bizottság és az Európai Központi Bank megállapodott abban, hogy közösen meg fogják vizsgálni a digitális euró kialakításának lehetőségeit és a kapcsolódó szabályozási követelményeket. A jegybanki pénz digitális változata nagyobb választási lehetőséget kínálna a fogyasztóknak és a vállalkozásoknak olyan helyzetekben, amikor fizikai fizetőeszköz használatára nincs lehetőség. A digitális euró kiegészítené a készpénzt, és világszerte segítene kielégíteni az új fizetési igényeket.
Emellett az EU – hogy megőrizze a pénzügyi stabilitást, lehetővé téve ugyanakkor az ágazatbeli innovációt – a világon elsőként olyan szabályokat vezet be, amelyek védik a polgárokat a kriptoeszköz-befektetésekkel járó egyes kockázatoktól. 2022 júniusában az uniós társjogalkotók mérföldkő jelentőségű megállapodásra jutottak a kriptoeszközökről szóló bizottsági rendeletjavaslat tárgyában.
Eközben az EU űrprogramja nagyon fontos adatokat és szolgáltatásokat biztosít a mindennapi alkalmazások széles köre számára, például a kereskedelmi szállítás, a személyi navigáció, a precíziós mezőgazdaság és az éghajlatügyi intézkedések terén. 2022 februárjában az Európai Bizottság két új kiemelt kezdeményezésre tett javaslatot – egyrészt a műhold alapú biztonságos konnektivitás, másrészt az űrforgalom-irányítás javítása érdekében.
A 2021 júniusában létrehozott EU–USA Kereskedelmi és Technológiai Tanács hatékony platformot biztosít az Európai Unió és az Egyesült Államok számára közelítésmódjaik és eljárásaik összehangolásához és a kulcsfontosságú digitális, technológiai, gazdasági és kereskedelmi kérdések terén folytatott együttműködés elmélyítéséhez.
A két fél új kezdeményezéseket jelentett be az ellátási láncok, az élelmezésbiztonság, a kialakulóban lévő technológiák, a digitális infrastruktúra és a kereskedelem terén. Ezek a kezdeményezések:
- meg fogják erősíteni közös demokratikus értékeinket,
- javítani fogják a transzatlanti globális versenyképességet,
- a munkavállalók és a családok javát fogják szolgálni az Atlanti-óceán mindkét oldalán,
- lendületet adnak majd a globális digitális és technológiai átállásnak.
Az Európai Unió együttműködik más, hasonló gondolkodású partnereivel is világszerte a digitális szférára vonatkozó globális szabályok kialakítása érdekében. Fejlesztjük a kulcsfontosságú partnereinkkel fenntartott digitális kapcsolatokat, hogy velük együtt meghatározzuk a digitális kereskedelem szabályait, összhangban a tervezett belső reformjainkkal. A 2022. májusi EU–Japán csúcstalálkozón digitális partnerség jött létre Japánnal, és hasonló tárgyalások folynak Szingapúrral és Dél-Koreával is.
A Horizont Európa, mely a 2027-ig tartó időszakban 95,5 milliárd euró összegű finanszírozással rendelkezik, a világ legnagyobb transznacionális kutatási és innovációs programja.
E kiemelt program keretében a Bizottság létrehozta az Európai Innovációs Tanácsot, hogy egész életciklusukon át támogassa az áttörést jelentő innovatív megoldásokat.
A 2022 júliusában elfogadott új európai innovációs menetrend pedig öt kiemelt programot tartalmaz az EU globális vezető szerepének megalapozására a mélytechnológiai innováció terén.
Ez az öt program potenciálisan mintegy 45 milliárd eurót fog mozgósítani magánintézményi befektetők révén a növekvő innovatív vállalkozások támogatására. A menetrend emellett egy olyan programot is létrehoz, amely egymillió embert hivatott felvértezni a mélytechnológiákkal kapcsolatos készségekkel.
Ezen túlmenően a Bizottság az EU–Catalyst partnerség elindításával fokozottan támogatja a kulcsfontosságú éghajlat-technológiákkal (zöld hidrogén, fenntartható légijármű-üzemanyagok, a szén-dioxid levegőből történő közvetlen leválasztása, hosszú távú energiatárolás) foglalkozó, nagy potenciállal rendelkező uniós projektekbe történő beruházások fellendítését. A COP26 konferencián elindított partnerség 2026-ig akár 840 millió eurót is mozgósíthat.
