Az Ursula von der Leyen vezette Bizottság előterjesztette az európai zöld megállapodást, amely kijelöli az utat Európa számára ahhoz, hogy 2050-re az első klímasemleges kontinenssé válhasson, és keretet szab a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend megvalósításának. A Bizottság azóta további intézkedéseket foganatosított az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a környezetbarát technológiákba való beruházások és a természetes környezet védelme érdekében.
Tette mindezt a járvány és a háború ellenére. Sőt, megragadta ezt a korszakos lehetőséget, és fel is gyorsította a zöld átállás folyamatát. Ezt szolgálja a REPowerEU terv. Elvégre nemcsak az EU-ban élő emberek egészsége a tét, amely elválaszthatatlan a bolygónk egészségétől, hanem az EU energiabiztonsága is, melyet csak úgy tudunk biztosítani, ha jelentősen megnöveljük a megújulóenergia-felhasználásunkat.
Az európai zöld megállapodás
Az európai zöld megállapodás a világ legátfogóbb átalakítási terve. A klímarendeletnek köszönhetően pedig a 2050-re vonatkozó céljainkat már kötelező erejű uniós jogszabály rögzíti. A Bizottság 2021 nyarán előterjesztette az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagot, amelyben rögzítette a törekvéseink eléréséhez szükséges konkrét lépéseket. A szükséges beruházásokról a Next Generation EU gondoskodik. Most itt az idő, hogy felgyorsítsuk a végrehajtást – ehhez az alábbi eszközök hivatottak segíteni:
Az „Irány az 55%!” intézkedéscsomag, ideértve a kibocsátáskereskedelmet, a vonatkozó előírásokat és célértékeket | Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmus | Az alternatív üzemanyagok és infrastruktúra meghonosítása a közlekedésben | A fenntartható tevékenységek uniós taxonómiája | Épületkorszerűsítési program | Erdőgazdálkodási stratégia | „A termelőtől a fogyasztóig” stratégia | Szennyezőanyag-mentesség | Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia | A körforgásos gazdaságról szóló csomag | Biodiverzitási stratégia |
A Bizottság 2022 márciusában javaslatcsomagot terjesztett elő, amely a környezetbarát tervezésre vonatkozó hatályos követelményeken alapul, és amely a fenntartható termékeket tenné a normává az EU piacán. Az új szabályok értelmében a termékek tartósabbak, korszerűsíthetőbbek, javíthatóbbak, újrafelhasználhatóbbak és újrahasznosíthatóbbak, valamint energia- és erőforrás-hatékonyabbak lennének. A Bizottság olyan terveket is előterjesztett, amelyek a textíliák fenntarthatóbbá tételét célozzák. Továbbá olyan új szabályokat is indítványozott, amelyek elősegítik, hogy a fogyasztók tájékozottabbak legyenek a termékek környezeti fenntarthatóságát illetően, és jobban ki tudják szűrni a zöldrefestés gyakorlatát. Ez lehetővé teszi számukra, hogy nagyobb szerepet vállaljanak a zöld átállásban.
A Bizottság 2021 márciusában cselekvési tervet tett közzé az ökológiai ágazat fejlesztésére. Célja, hogy segítse az uniós mezőgazdasági termelőket abban, hogy az uniós szinten kitűzött céllal összhangban 2030-ra a mezőgazdasági földterületek 25%-át ökológiai gazdálkodás alá vonják, és jelentősen növeljék az ökológiai akvakultúrát. A cselekvési terv konkrét intézkedéseket javasol az ökológiai termékek fogyasztásának és termelésének fellendítésére, valamint az ágazat fenntarthatóságának további növelésére.
2022 júniusában a Bizottság két új jogszabályjavaslatot terjesztett elő a természet helyreállítására az EU-ban. A javasolt természet-helyreállítási jogszabály kulcsfontosságú lépés az éghajlatváltozás és a biológiaisokféleség-csökkenés legsúlyosabb hatásainak megelőzésében. Az előterjesztetett új jogi keret az uniós vizes élőhelyek, folyók, erdők, gyepterületek, tengeri ökoszisztémák és városi környezetek, valamint az ott élő állat- és növényfajok állományának helyreállítására összpontosít.
Mikola Karitonov, Dnyipro ökológiai gazdálkodási és környezetvédelemi központjának vezetője Katalóniában, Spanyolországban folytatja a műtrágyákkal kapcsolatos kutatásait, hogy így segítse Ukrajna újjáépítését.
Ezzel párhuzamosan a vegyi növényvédő szerekre vonatkozó, újonnan javasolt szabályok csökkentik a peszticid használatát, csökkentik az EU élelmiszerrendszerének környezeti lábnyomát, megóvják a polgárok és a mezőgazdasági dolgozók egészségét és jóllétét, valamint segítenek enyhíteni a talajegészség romlása és a peszticidek okozta beporzóhiány miatti gazdasági veszteségeket.
Az új európai Bauhaus
Az éghajlatváltozásra adott, alulról építkező, együttgondolkodáson alapuló kreatív megoldások szükségességére vezethető vissza az is, hogy Ursula von der Leyen elnök az Unió helyzetéről szóló, 2020. évi beszédében elindította az új európai Bauhaus kezdeményezést. Ennek célja, hogy a zöld átállás a fenntarthatóság, a befogadó szellem és az esztétikusság terén kézzelfogható eredményeket hozzon a polgárok mindennapi életében. Az új európai Bauhaus megmutatja, hogy az európai zöld megállapodás nem csupán arra irányul, hogy hatékony megoldásokat találjon az éghajlatváltozásra; fontos célja az is, hogy javítsa az emberek életét azáltal, hogy tökéletesíti otthonaink, lakónegyedeink és városaink tervezését és megépítését.
Annak érdekében, hogy nyilvános teret biztosítson a kezdeményezés növekvő közössége számára, a Bizottság 2022 tavaszán elindította az új európai Bauhaus Laboratóriumát, nyáron pedig az új európai Bauhaus Fesztiválját. A laboratórium támogatja az új európai Bauhaus közösségét azoknak az eszközöknek, megoldásoknak és szakpolitikai intézkedéseknek a tesztelésében, amelyek megkönnyítik helyi szinten az átállást.
*A természettel való kapcsolat helyreállítása | Az összetartozás érzésének újbóli megtalálása | Azon helyek és emberek előnyben részesítése, amelyeknek/akiknek a legnagyobb szükségük van ránk | Körforgásos ipari ökoszisztéma kialakítása és az életciklus-szemlélet támogatása
Vezető szerep világviszonylatban
Az Európai Unió az ENSZ 2021 novemberében megrendezett éghajlatváltozási konferenciáján (COP26) jelentős előrelépést sürgetett a Párizsi Megállapodás végrehajtása terén annak érdekében, hogy a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozására irányuló világszintű törekvés továbbra is megvalósítható legyen. Rendkívül innovatív és iparosodott gazdasági tömbként az EU e téren vezető szerepet tölt be, és a szomszédságában található más államokat is hasonló fellépésre inspirál.
2022 júniusában a Bizottság fenntarthatósági kritériumokat épített be az Európai Unió kétoldalú kereskedelmi megállapodásaiba. Kereskedelmi megállapodásaink fenntartható fejlődéssel kapcsolatos szempontjainak felülvizsgálatát követően az EU szorosabban együtt fog működni kereskedelmi partnereivel a fő fenntarthatósági kritériumok – nevezetesen a Párizsi Megállapodásban és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munkaügyi egyezményeiben foglaltak – érvényesítése és végrehajtása érdekében. A 2022. július 1-jén megkötött EU–Új-Zéland kereskedelmi megállapodás már ennek az új törekvésnek a jegyében született. A megállapodás korszerű kereskedelmi és fenntarthatósági rendelkezéseket tartalmaz, köztük a Párizsi Megállapodásban foglaltak be nem tartása esetén alkalmazandó szankciókat.
Ugyancsak júniusban, a Kereskedelmi Világszervezet 12. miniszteri konferenciáján az EU hozzájárult egy mérföldkő jelentőségű megállapodás létrejöttéhez, amely világszerte fellép a káros halászati támogatásokkal szemben. A megállapodás betiltja a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat, valamint a túlhalászott állományok halászatának támogatását. Ennek érdekében bemutattuk a nemzetközi óceánpolitikai irányítás megújított menetrendjét.
A katalán Maria Teresa Ferres, akinek családja öt nemzedékre visszamenően halászattal foglalkozott, megalapította a „Nők tengere” elnevezésű egyesületet, amely a tengerrel kapcsolatos etikus szerepvállalást és a nők halászatban betöltött szerepének láthatóságát mozdítja elő.
